Látó Sanya tanár úr ezen a héten lesz utoljára velünk, eddig helyettesítette Gabit. Ma végrendeletet hagyott az osztályra. Gyorsan felvésett a táblára néhány szerzőt és regénycímet, és úgy, az osztálynak háttal állva, hadarva, vöröslő füllel elmondta (a táblához intézve szavait), hogy véleménye szerint ezek az írók érdemesek arra, hogy odafigyeljünk rájuk. A regények címére már nem emlékszek, de megmaradt a fejemben Eszterházy Péter, Nádas Péter meg Gijon Nándor neve. Mondott még többet is, de azokat elfelejtettem.
"Szenzációsak" - mondta, és továbbra is piros volt a füle. Látszott, hogy szégyelli az érzelmeit.
Én becsülöm Sanyát abban, hogy milyen szenvedéllyel szereti az irodalmat. Nagyon vacak tanár volt, de akkor is jó fej a maga módján. Engem nagyra értékelt, amivel kissé zavarba hozott. Béke poraira. Rácz Judit elbőgte magát óra végén. (Hahaha.)
***
Iskola után fel Hozzájuk. Az ölében ülvén egész délután Balmorát fosztogattam, hogy kezdő tőkém legyen. Amikor viszont a boltost raboltam ki, és véletlenül el akartam neki adni a saját poharait, lefülelt. Brrr. Egyelőre a Tolvajok, a Harcosok és a Mágusok céhébe iratkoztam be. Közben András a fülemet meg a nyakamat csókolgatta, Órákig ügyködtem Balmorában. Ő tűrte a dolgot, ameddig tűrhette, egyszer csak azonban besokallt és rámmordult:
- Na most már elég volt a játékból!
Ábra: az a boltos, aki elkapott, ilyen macskafaj jeles képviselője (Khajiit), a neve: Ra'Virr, és vegyeskereskedést üzemeltet Balmora főterén.
Tehát András azt mondta, elég volt a játékból, mert egyáltalán nem is vele foglalkozok, hanem a hülye Morrowinddel, pedig vannak még sokkal jobb játékok, például a Gothic, meg ez meg amaz, meg a WoW... Le is szállított az öléből, és elindította a Gothicot, hogy na, ezt nézzem meg, sokkal jobb grafika meg szebb tájak.
Úgy látom, Ő azt szereti, ha oktathat engem meg mutogathat nekem. "Játszani egyedül is lehet bús magányodban, de te most velem vagy!"
"Ámbár - tűnődött - vannak onlájn játékok is, mint a wow, amit együtt is játszhatnánk..."
"Nosza!" - örvendeztem.
"Csak van egy kis baj - mondta Ő - el vagyok tőle tiltva szülőileg..."
"Hogyhogy?"
"Öööö... izé... kicsit túlságosan rákattantam..." - vallotta be szégyenkezve. Én vihogtam. Ő, szigorúan: "Nem vicc a dolog! Nem kicsit addiktív. Majd holnap mesélek róla."
Balmora főtere:
