Fú, ma fent Őnála nagyon jó volt! Csinált ilyen... izé... extraságokat is... amit én először nem akartam engedni, és kézzel-lábbal tiltakoztam, mert prűd vagyok, mint a disznó, de Ő csak makacskodott... (és jól tette!!!)

- Honnan tudsz te ilyeneket? - nyögtem végül, mikor szóhoz jutottam - Olvastál szakirodalmat...?
- Inkább néztem.
- Mármint pornófilmeket?
- Hát, ahogy vesszük...  - mondta Ő zavartan, majd öntudatra kelt: - Miért, szerintem mindenki nézett már. Miért, te nem néztél?
- Dehogy!  (mint említettem, prűd vagyok, mint a disznó.)

Aztán csak nézett, nézett, felém támaszkodva, és hitetlenkedve nevetett össze-vissza, mint aki nem akarja elhinni, hogy ő cselekedte ezt velem, és azt ismételgette, hogy "hú, apám!"

Azt is mondta, elragadtatva, hogy "mások ilyen korukban még javában pornófilmeket néznek, nekem meg itt vagy Te", mire rögtön megsértődtem, hogy engem is úgy fog fel, mint egy pornófilmet? mire Ő: "dehogyis, csak arra gondoltam ezzel, hogy pont velem jár a legszebb lány az osztályból". Ernyedten tiltakoztam, hogy én nem vagyok legszebb, sőt ronda vagyok, de erre Ő, fölényesen: "azt én jobban tudom".

Aztán gondolkozott, gondolkozott, és elnevette magát, hogy a vele egykorúakkal kapcsolatban eszébe jutott a Rém rendes családból Bad Bandi, aki guminőt tartott az ágya alatt, láttam-e? Ekkor elárultam, hogy nincs tévénk, és ezen felettébb csodálkozott. (Hátha még tudná a többi körülményeinket, de majd óvatosan adagolom neki.) Azt mondta, azt a sorozatot majd nézzünk meg együtt a gépén.

Meg hogy a másik kedvence a South Park, némelyiken gurulni lehet a röhögéstől. Habár elég trágár. Azt is feltétlenül nézzem meg, mert kár lenne, ha kimaradna az életemből.

Meg ha már szóba került, járatják a Kretén magazint, (a nagybátyja rendelte meg neki, az a híres nyíregyházi), amiben néha nagyon durva dolgok vannak, ami neki nem tetszik, de azért elég sok jó poén van a többi vicclaphoz képest. Eszébe is jutott egy karikatúra, amikor a skandináv őslakosoknak el kell dönteniük, hogy  északnak vagy délnek forduljanak, amikor hazát akarnak választani, és ott egy jelzőtábla, miszerint:
- Dél: bikinis nők, tengerpart, napsütés,
- Észak: sötétség, jég, hó, depresszió...

de nem tudta tovább mondani, hanem hanyattvetette magát az ágyon és rázta a röhögés, és csapkodta az ágyat... mire én is röhögőgörcsöt kaptam, az Ő látványától...

Szóval mintha kicserélték volna! Lelkes és szélesen mosolyog! És végre lelazultunk, és kezd velem úgy beszélgetni, olyan bizalommal, örömmel, elfogulatlanul... És erre én is sokkal könnyedebben érzem magam az Ő társaságában.

Végre!

Csak az a baj, hogy láttam ma az iskolában, ahogy elgondolkozva vakarózik, és bolhacsípés van rajta. Ezt én adtam át neki.