HTML

Ági, Anna, Dóra

Gimiben senyvedünk, bár Ági nemrég meghalt.

Friss topikok

  • Fedrőcz: @szsz2010: Hát igen, de engem már a 4 éves óvodai barátnőm is meg tudott vigasztalni, ha úgy érezt... (2011.03.07. 12:38) Endokrinológia
  • York Ketchikan: elképesztő az analógia ;) (2011.03.06. 20:51) Tervek a jövő tanévre
  • York Ketchikan: pfff. majdnem eltelt egy év [két hónap híja] hogy írt valamit, hát gondoltam csak ránézek, hogy mé... (2011.03.06. 20:50) Gyász
  • Fedrőcz: Eeee... khm... köszönöm... (2011.01.05. 02:52) A nagy érdeklődésre való tekintettel...
  • Seele: Mi újság felétek? Hogy halad a hódítási hadművelet? (2010.11.18. 08:34) Hát az az igazság,

Linkblog

Grave

2009.12.02. 15:54 :: Fági

Grave = ünnepélyes, komoly.

Azt hiszem, ma reggel, ahogy találkoztunk az iskolában, mindketten ünnepélyesen komolyak és elfogódottak voltunk, de főleg ő, én pedig Őt lestem, hogy akkor most hogyan tovább, mert már tegnap eldöntöttem, hogy teljesen az Ő kezébe teszem a dolgok további alakulását/alakítását.

Ő pedig föciórán nagyon komolyan, nagyon ünnepélyesen kitépett egy darabot a füzetéből, és így, írásbeli úton megkért, hogy maradjak ott vele tanítás után.

Úgyhogy utolsó óra után együtt indultunk haza, én szívszorongva lestem őt a szemem sarkából, Ő pedig megszólalt:
- Ági... azt szeretném kérdezni, hogy igaz-e, amit tegnap mondtál.
- Melyik része?
- Hát hogy hozzám jössz feleségül.
- Teljesen igaz!
- Akkor jó. Mert nem szeretném, ha viccelnél az ilyesmivel.

Elég szigorúan mondta ezt.

- Eszem ágában sincs viccelni - mondtam - Ha tudnád!
- Akkor jó - mondta újra, és nagyot sóhajtott. - Akkor mostantól kezdve a menyasszonyom vagy, és mostantól kezdve csak érted fogok tanulni és dolgozni.
- Én meg érted! -  mondtam megrendülten.

Ahogy ballagtunk a főutcán a gyönyörű napfényben, már csak másfél méter távolság volt köztünk! Aztán Ő odakormányozott ahhoz az ékszerbolthoz, ami az ő házuk aljában van, és hosszan nézegettük a karikagyűrűket, hogy melyik tetszik. Mindkettőnknek az a sima, egyszerű fazon tetszett. "Majd érettségiig összegyűjtöm rá a pénzt - mondta Ő - majd elmegyek vagont rakodni vagy valami."

Aztán mentünk tovább, és szembejött velünk a Szivárvány mozi plakátja, azt is jól megnéztük, és ő kérdezte, izgatottan pirosló füllel, hogy ma fél 6-tól lesz egy elég tűrhető film, elmegyek-e vele? "Persze!"- mondtam örömmel. De akkor elég hamar haza kell érzem, hogy vissza tudjak jönni addigra. Úgyhogy elkísért a buszig, de végre már azzal a tudattal jöttem haza, hogy hamarosan újra látom Őt...!!! Sőt érezni is fogom Őt, mert mindenki tudja, hogy mit jelent moziba menni: az ember elveszti a szüzességét kézfogás terén.

Még a busz fele mondtam Neki, hogy azért a többi fiú nem hiszem, hogy úgy gondolkodik mint ő, hogy rögtön feleségül is kéri a lányt.
"Leszarom, hogyan gondolkodik a többi fiú" - mondta. - "Én így gondolkodom. Nem játszok az ilyesmivel."

Úgyhogy nagyon jelentőségteljesen, komolyan és izgatottan búcsúztunk el a busznál, hogy akkor negyed hatkor a Szivárvány előtt.

egész nap nem tudtam enni egyébként egy falatot sem, olyan sorsdöntő események vannak. Tanulni meg még kevésbé, tudtam, és rémesen izgulok, olyan a kezem, mint a jégcsap, hiába ültem bele egy kád forró vízbe nemrég. Méghozzá szabályzat ellenére ültem bele, mert nálunk a fürdés szigorúan meg van szabva: este szabad csak, és egy vízben hárman kell egymás után megfürödni.


 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aginaploja.blog.hu/api/trackback/id/1531896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

süti beállítások módosítása