HTML

Ági, Anna, Dóra

Gimiben senyvedünk, bár Ági nemrég meghalt.

Friss topikok

  • Fedrőcz: @szsz2010: Hát igen, de engem már a 4 éves óvodai barátnőm is meg tudott vigasztalni, ha úgy érezt... (2011.03.07. 12:38) Endokrinológia
  • York Ketchikan: elképesztő az analógia ;) (2011.03.06. 20:51) Tervek a jövő tanévre
  • York Ketchikan: pfff. majdnem eltelt egy év [két hónap híja] hogy írt valamit, hát gondoltam csak ránézek, hogy mé... (2011.03.06. 20:50) Gyász
  • Fedrőcz: Eeee... khm... köszönöm... (2011.01.05. 02:52) A nagy érdeklődésre való tekintettel...
  • Seele: Mi újság felétek? Hogy halad a hódítási hadművelet? (2010.11.18. 08:34) Hát az az igazság,

Linkblog

A temetőben

2010.07.08. 16:09 :: Ancsancs

Ma iskola után kimentem a temetőbe. Örömömre, ijedelmemre és meglepetésemre ott találtam H. Andrást is. Megkönnyebbülés volt, hogy a gyerek még él, továbbá úgy érzem, csak ő értheti meg valaímennyire, mit érzek, micsoda hiányt. Úgy tudnám kifejezni, hogy erőszakkal leválasztották rólam a sziámi ikertestvéremet. Végül is csak 13 hónap volt köztünk Ágival.

Egyedül H. Andrásnak nézem el, ha ő is gyászolja Ágit, mindenki más komolytalan. Csak nekünk kettőnknek volt fontos ő.

András szerintem megőrült, mert úgy nézett a sírra, mint aki nem normális, tisztára elkezdtem tőle félni. Olyan volt, mint aki már soha többé nem fog tudni mosolyogni. Jó darabig csak hallgattunk ott egymás mellett és néztük a fejfát, aztán elfogott egy tök furcsa meghittségérzés H. A. iránt, és úgy éreztem, kölcsönös.

Végül megszólalt, és azt mondta, hogy az a legfurcsább, hogy baromi dühös Ágira, hogy otthagyta, és minden nap azon töri a fejét, hogy szét kéne szagggatnia a fényképét és két lábbal ugrálni rajta. Ugyanakkor ha nem láthatná többet, akkor végleg megőrülne. Elképesztő volt az a csendesen morajló düh, ami áradt a gyerekből, ugyanakkor valahol megható volt, hogy ezeket elmondta nekem. Én is elmondtam, hogy még minden nap bőgök Ági miatt, de nem nagyon érdekelte az én lelkiállapotom. Voltaképpen magasról leszart, látszott, és végső soron zavartam a közérzetét ott a sírnál, mert ő nem tűr konkurenciát. Ezexerint még engem sem nagyon. Bár én meg ez miatt nem zavartattam magam, mert legalább olyan jogalapom van az Ági sírját látogatni, mint neki, és nem fog onnan kiutálni.

Nem mertem tőle megkérdezni (egyelőre), bogy miért nem akasztotta fel magát, miben reménykedik még. Én a helyében biztosan Ági után öltem volna magam. Nem kívánom, hogy H. András meghaljon, csak ez lenne a logikus cselekedete. De lehet, hogy éppen most tervezgeti a dolgot magában.

Egyébként ha felakasztja magát, az tök romantikus lenne.

Ugyanakkor.... nehogy felakassza magát, mert gyönyörű és pompás ember, Dórának is nagyon tetszik (meg nekem is), és... hmmm... már azon gondolkodok, hogy mi lenne, ha összejönnénk. Megvigasztaslnánk egymást... hmm, fura lenne, de óriási poén... meg azt mondta mindenki, hogy én szebb vagyok, mint Ági (volt), de ez nem mérvadó, mert lehet, hogy neki a szőkék nem az esetei, vagy ilyesmi.

Meg egyáltalán nem úgy néz ki, mint aki ismerkedni akar.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aginaploja.blog.hu/api/trackback/id/tr102138783

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása