Hát az igaz, hogy nem vagyunk cigányok, de cigányoktól vettük a házat (másfél milláért).
Ma megpróbáltunk elültetni egy gyöngyvesszőt, és akárhova próbáltunk leásni, mindenhol cipőket (!!!???) fordítottunk ki a földből, meg ezeréves nájlonharisnyákat. Apa elég cifrán káromkodott, és törte a fejét, hogy hova lehetne tenni ezt a sok szemetet (még nem vagyunk képben, hogy hol van a helyi illegális hulladéklerakó, ahova éjnek évadján elszállítja az ember az ilyesmit.)
Anya azt mondta, hogy pontosan ez a telek a falu illegális hulladéklerakója, ne is keressünk mást.
Na és hol a legális hulladéklerakó, vetettem fel. "Nocsak, mondasz valamit" - mondta apa.
A három szobán úgy osztozunk, hogy kitört a haddelhad, hogy ki hol lakjon. Mármint a szüleim nem torzsalkodtak, hanem elfoglalták az egyik szobát és kész. Aztán apa azt mondta, hogy egy órán belül álljunk elő kész tervvel. Ő azt mondta, az a legegyszerűbb, ha kicsik-nagyok mentén osztjuk el a helyeket. Mi Annával azonnal tiltakoztunk, hogy "mi középsők vagyunk, és együtt akarunk lenni."
Vali meg Évivel akart lenni, Juli meg Marival, de Mari ugyanakkor Katival is, Katinak meg Jutkának mindegy volt. Úgyhogy végül mi Annával megegyeztük Valival meg Évivel, és beköltöztünk a hátsó szobába. Ha ki akarunk majd menni pisilni éjszaka, végig kell csörtetni nemcsak a többi testvéreimen, de a szüleim szobáján is, de legalább házon belül van a vécé.
Ma felvetettük, hogy szereltessünk be klímaberendezést, mert előbb-utóbb mind meg fogunk sülni. Apa azt mondta, rendben van, de akkor nem telik buszbérletre a városba. Diákbérletre sem. Senkinek sem. Még Marinak sem, hiába nyávog. Elhatároztuk, hogy megfontoljuk a dolgot, és utána népszavazást tartunk.
Gondolkodtam, és arra jutottam, hogy a kiszáradt kútba lehetne hordani az ásványkincseket, amik a kertművelés során előkerülnek. Jobb híján.
