Ma Ő ki volt ebrudalva otthonról. Ő maga közösítette ki magát, mert vendégek jöttek hozzájuk huzamosabb hétvégi tartózkodásra, de velem akart lenni, így hát beültünk a művház előterébe. Gondoltam, kössük össze a kellemeset a hasznossal, és csináljuk meg hétfőre a matek- és fizikaházit. Nagyon jó volt együtt tanulni és közben simogatni egymás kezét. Még mindig óriási élmény pusztán fogni az Ő mancsát. Megszokhatatlan, felfoghatatlan, hogy összeköttetésben vagyok egy másik emberi lénnyel tapintás útján, hogy összeérnek az idegszálaink.
Utána a városban ténferegtünk különféle mellékutcákon. Végre meséltem neki a családomról, jó hosszan ecseteltem, hogy mi van, az ablakra ragasztott kartonpapírtól kezdve édesanyám "jó" természetéig meg a szomszédokig.. Egyáltalán nem hervadt le! Sőt belelkesült, hogy majd ő teremt nekem jó körülményeket: "legalább van miért tanulnom meg dolgoznom". Mondtam Neki, hogy minimum kacsalábon forgó palotát szeretnék, külön szalonnal meg mindennel, és Ő is mondta, hogy evidens, és legyen a kertben úszómedence is, mert Ő ahhoz ragaszkodik, dögletes nyári napokra. "Legyen, de jó hosszú, 50 méteres, hogy tisztességesen lehessen benne úszni." - mondtam én. Ő: "Ez csak természetes!"
Aztán, hogy az úszás szóba került, beszélgettünk egy kicsit a sportokról, és Ő mondta, hogy nem egy nagy sportember, én pedig túlbuzgón helyeseltem, mondván, hogy szerintem a sport gyűlöletes dolog, és mélyen elítélem azt, aki feltalálta. Ezen Ő nagyon nevetett és igazat adott.
Aztán közölte velem, hogy ő nem tud úszni. Ki is fejtette, miért:
"Meggyőződésem, hogy úszni képtelenség, mivel az ember nehezebb a víznél, tehát elsüllyed. Tehát mindenki hazudik, aki azt állítja, hogy tud úszni. Ugyanez vonatkozik arra is, aki szerint lehetséges kötelet mászni. A gravitáció miatt ez képtelenség" - mondta, mély elégedettséggel orcáján.
- És aki tesiórán fel tud mászni a kötél tetejére? - kérdeztem.
- Szemfényvesztés! - jelentette ki.
Nagyon jól szórakoztam az érvelésén. és mondtam Neki, hogy menjen ügyvédnek, mert a feketéről is be tudná bizonyítani, hogy fehér, méghozzá magabiztos stílusban.
"Ügyvédnek, mint apám? Gondoltam már rá. Elszarakodnék én is tyúkperekkel, mint ő..." - tűnődött.